Ezotéria, New Age
2014. augusztus 05. írta: Yoan

Ezotéria, New Age

A modern populáris Ezotéria és New Age tipikus példái annak, hogyan lehet az embereknek eladni egy olyan világképet, ami gyakorlatilag a valóság teljes kifordítása, feje tetejére állítása, és egyszerűen azért veszik meg az emberek a posztmodern korban, mert azt hiszik, a valóság ellentétje akár igaz is lehet. Azt hiszik, a titkos tudás az, amikor minden az ellentéte, mint aminek egészségesen szemlélve látszik.

Egyik alaptanításuk az Új Korszak, a New Age, amelyben az emberiség magasabb spirituálisabb szintre jut, holott valójában csak arról van szó, hogy a posztmodern korszakot megelőző modern kor (ateizmus, kapitalizmus, globalizáció, stb.) annyira kiéheztette lelkileg az embereket és annyira elvette tőlük a lelki dolgok megítélésének képességét, hogy már a legértéktelenebb lelki vackokra is vevők. Ha nem lett volna felvilágosodás és ateizmus, nem terjedhetne most az ezo és a New Age ilyen ütemben, mert az emberek felismernék azt a silány értéket, amit kínál ez a bulvárspiritualitás. De manapság azt hiszik az emberek, hogy a lelkük is jól lesz attól, ha bekapnak egy hamis spirituális multivitamin-tablettát.

Maga az „ezotéria” eredeti fogalma is teljesen ki van fordítva önmagából. Ez a spirituális tanoknak azt a részét jelentette, amelyet nem a kívülállók számára hirdettek, hanem egyfajta titkos, magasabbrendű belső tudás volt csak a beavatottak számára. A modern ezotéria pedig a tökéletes bulvárvallás, amely alacsony színvonalával kifejezetten a nagy tömegeket akarja megragadni. Minden nagyobb világvallás komolyabb képviselője egyetért abban, hogy a New Age, az ezotéria valójában egyfajta szennyvízcsatorna: összeszedi több helyről (több vallásból is) a szemetet, a hamis lelkiséget, eretnek tévedéseket, rosszul értelmezett fogalmakat, és egy katyvaszt kever belőlük, ami állítólag valamifajta egyetemes vallás akar lenni, de még csak meg sem közelíti se tanítási színvonalában, koherenciában, se az emberre gyakorolt építő hatásában egyik korábbi vallást sem. De erre igazából sok esélye sincs, hiszen nem annyira egy szervezett vallás, hanem a tömegek mindennapi életéhez akar csak valamifajta pluszt adni, és az önmaga által választott „hirdetési felületek” is többnyire alacsony színvonalú, ámde nagy tömegekhez eljutni képes bulvármédiumok: sűrűn megjelenő magazinok horoszkóp rovatai és lelki tanácsadásai, alacsony színvonalú TV-műsorok, számítógépes szerepjátékok, stb. A céljuk egyértelműen az, hogy a nagy közönség gondolkodásmódjába bekerüljenek ezek a spirituális szemetek, csakhogy ez nem az eredeti értelembe vett „ezotéria”, hanem a legszélsőségesebb „exotéria”.

A Vallásközi párbeszédben is említettük, hogy ha a keresztény tanokat a kereszténységen kívüli rendszerbe akarjuk elhelyezni, akkor már nem az eredeti keresztény tanokról beszélünk, azok mindig torzulnak. Ugyanez érvényes a New Age esetében is, és ott nem csupán a keresztény tanokra. Az csak a nagyképű szlogen, hogy egy egységes, egyetemes, új vallást hoz létre a New Age, mert valójában egyáltalán nem egyetemesebb egy közös (helyi) hulladéklerakónál. Egyáltalán nem a vallások eredeti tanítását hozza szintézisre, hanem eltorzítja a nagy világvallások eredeti tanítását, azok téves lelki zsákutcáit, félreértett, átértelmezett torzult fogalmait gyűjti össze és abból próbál egy irracionális valamit alkotni. A kereszténység, azon belül pedig leginkább annak ortodox tanítása, rendelkezik a legmagasabbfokú egyetemességgel, amely az összemberiség nyugati-keleti elemeit valóban megtisztított, magasabb szintű formában képes koherens egységbe rendezni, és az összemberiség számára isteni örömhírt hirdetni, míg a New Age ennek pont ellentéte: torzított, erodált elemek önkényes válogatásának inkoherens katyvaszát adja. Az egyetemesség legtorzabb karikatúrája a New Age.

Mivel valójában képtelen olyanfokú egyetemességre eljutni, mint a kereszténység, ezért (bár ez nem feltétlenül tudatos, de tudatalatt talán érzik, hogy ki a legerősebb ellenfelük a szó nemes értelmében) az ezoterikusok népszerűsítő regényeikben és filmjeikben többször előforduló érzelmi manipuláció, hogy az egyház papjai/püspökei őket üldözik. Mivel alapvetően a pogány vallások legalját képviselik a tanaik, ezért a kereszténység világuralmi időszakában óhatatlanul valóban háttérbe lettek szorítva az ilyen tanok (már csak azért is, mert az emberek tudták, hogy van náluk magasabb lelki színvonal), csakhogy az nem a mai ezotéria volt, ami jelenleg él és virul és egyáltalán nincs komoly üldözés alatt, hanem békésen szövögetheti világuralmi ábrándjait (de a végső időkben maga Isten engedi meg ezt, mint majd a Világ végéről írt cikkben látni fogjuk).

A valóság további kifordítása van jelen további tanaikban is, főleg babonáik szintjén (amelyeket természetesen nem neveznek babonának, de kőkeményen azok). Ezen a téren általában az a taktika, hogy a kis jelentőségű dolgoknak tulajdonítanak nagy jelentőséget, a nagy jelentőségű dolgoknak pedig kis jelentőséget. Egy egyszerű képpel élve, ha egy ezos megy az utcán, ahol egy létrán dolgoznak, akkor természetesen kisebb veszély átmenni a létra alatt, mint kilépni az úttestre, de az ezos természetesen az úttestre fog kilépni, mert azt hiszi babonásan, hogy a létra alatt átmenés jár nagyobb veszéllyel, mint a nyilvánvaló úttesten való közlekedés, és így tovább. Apró, véletlenszerű vagy mással pofonegyszerűen megindokolható, semmiféle többlethatást vagy misztikus mögöttes okot nem hordozó jeleknek, eseményeknek tulajdonítanak az életüket alapjaiban befolyásoló jelentőséget, és ezekkel akarják életük nagy problémáit megoldani, miközben leszoknak a problémák valós felméréséről és a valóság talaján álló megoldásáról. Leginkább a jóslásokban jelentkezik ez, de másban is így gondolkodnak. Ezzel egyszerűen leszoktatják az embert arról, hogy a valóságot lássa, hogy hatékonyan meg tudja oldani a problémáit, és egy beteges, gyakran pszichopatológiai tüneteket is produkáló álomvilágba vezetik át az embert. Az ilyen álomvilágban élő ember, aki feladta a józan mérlegelés és gondolkodás képességét, mert elfogadta a valóság totális kifordításáról, hogy igaz, nagyon könnyen lehet irányítani, befolyásolni. Az ördögök ingoványos homályos területe ez, amelyben a „vírus-taktikáról” írt cikkben is említett módon elaltatják a szellemi immunrendszert, hogy kedvükre átvegyék az irányítást az ember felett annak romlására. Ugyanis az emberekkel elhitetik, hogy életüket nem a nyilvánvaló, logikus dolgok, és még véletlenül sem egy olyan Gondviselő Isten irányítja, aki hatalmas intelligenciájú és szerető, akinek terveiben nagyfokú ésszerűség van a mi javunkra, és akivel úgy lehet beszélni, mint ahogy gyermek beszél az apjával, hanem ehelyett azt sulykolja az ellenfél, hogy az életet ködös erők, misztikus spirituális háttérhatalom, racionálisan kifürkészhetetlen sors, energiák összecsapásai, áramai irányítják, amelyeket hasonlóan beteges, irracionális, értelmetlen tettekkel lehet befolyásolni. Vagyis alapvetően egy bizarr világban élünk, és a titkos tudás a bizarrba, vagyis a démonok területébe való belépés. Ahol az ember nem a józan eszével áll szemben az élet kihívásaival, hanem feladja az értelmét a ködös erőknek, lényeknek, értelmetlen szertartásoknak, ott a démonok röhögve átveszik az irányítást az ember felett, bármit be tudnak neki adni. Az ezos látásmóddal az embernek általában nem jut sohasem eszébe, hogy a szerető Atyával beszélje meg életét.

Ugyan a kereszténységben is vannak szertartások, van misztika, de ez nem értelmetlen, nem ködös, az ember nincs kiszolgáltatva, hanem ez alapvetően egyszerű, tiszta, értelmes, világos, logikus. Az igazi keresztény misztika pont hogy megragadja, fejleszti az értelmet is, felnyitja az ember lelki szemét a dolgok valódi értelmére, miközben az álmisztika ennek pont az ellenkezője: elveszíti az ember értelmét, homályos, bizarr, eltorzítja a dolgok valódi értelmét, lényegét, értékét.

Az ezoterikus-parapszichológiai-New Age-es világképre jellemző – az előzőek következményeként is –, hogy egyre bonyolultabbá válik. Mivel egy feje tetejére állított világkép, ezért ahogy halad benne az ember, egyre több ellentmondást kell kiküszöbölni, de ezeket is csak újabb hazugságokkal tudják ellensúlyozni, így egyre szövevényesebb és átláthatatlanabb lesz az egész rendszer, hogy az ember egyre jobban leszokjon a józan gondolkodásról! Az ebből a káoszból megtért emberek általában beszámolnak arról, hogy mennyire fellélegeztek, amikor végre sikerült kiszabadulniuk abból a bonyolult nyomasztó világképtől, amit az ezotéria útvesztőiben éltek át, és mennyivel jobb Isten egyszerű gyermekének lenni! A maguk ellentmondásos bonyolításaival és kifordított világképükkel kötözik meg tetőtől talpig az emberi elmét és veszik el annak normális működése adta biztonságát, azért, hogy befolyásolható legyen az ember. Hasonló ez egy nyomasztó álomhoz, amiben semmi sem biztos, racionális, és az ember csak akkor szabadul fel, ha felébred. Nem véletlen, hogy a virtuális valóság, számítógépes és papír-alapú szerepjátékok, regények, mind ilyen elképzelt fantasztikus álomvilágba kalauzolják a résztvevőt, hogy minél jobban elszakadjon a valóságtól. Legtöbbször tényleg azok az emebrek szoktak ehhez csatalkozni, akiknek valóban problémáik vannak a valós életben, és ez egyfajta menekülési alternatívát kínál.

Az ezotéria / New Age által behálózott személy pedig nem játéknak éli meg ezt az élményt, hanem a valóságot is ilyen defektesen látja, ahol erők, energiák működtetnek mindent, a rezgésszám az egyik fő minőségi kritérium. De érdekes ez a rezgésszám, mert a fizikából tudjuk, hogy valóban minden rezeg és az anyag is egyfajta energia (E=mc2), de az ezosok ezt beteges módon túllihegik. Tanításuk szerint pl. az egészség, jóllét a magasabb rezgésszámhoz kötődik. Csak azt felejtik el, hogy világunk anyagának rezgése gyakorlatilag a hőmérséklet. Ha növekszik a rezgésszám, nő a hőmérséklet. Ha nő a hőmérséklet az ember szervezetében, az lázas állapot, amit azért okoz magának a szervezet, mert a primitívebb organizmusok, kórokozók általában kevésbé bírják a hőmérséklet emelkedését, ez az ő halálukhoz vezet. A rezgésszám-emelkedés tehát most valójában jó vagy rossz? Döntsük el a következő kísérlettel. Vegyünk egy olyan kezdetleges életformát, amiért talán nem fáj annyira a szívünk: egy tojást. A hűtőben alacsony rezgésszámon tároljuk, és ettől az ezos tanítás szerint a tojás nem érzi jól magát. Segítsünk rajta, csak úgy tomboljon benne az életenergia, fogjuk meg, törjük fel héjának korlátait, szabadítsuk ki rabságából, dobjuk egy serpenyőbe és gyújtsunk alá! Ettől úgy fog emelkedni a rezgésszáma, úgy kitágul az aurája, hogy talán még távgyógyító is lesz a tojás! – gondolnánk az ezos tanítás nyomán. De jaj, mi történik?! A tojás nem hogy nem csattan ki az egészségtől és fakad vidám mantra-dalra a rezgésszám-emelés miatt, hanem lemerevedik, elsötétül, olyan halott lesz, mint Hamurabi ágyékkötője! Mit tettünk?! A kozmosz bizony nem ver át, őszinte velünk: az élő szervezetek valóban olyan fehérjékből épülnek fel (a miénk is, a tojásé is), amelyek egy szűk rezgésszám-tartományban, más néven hőmérsékleten képesek csak a víg és aktív életre, a magasabb rezgésszám halálos csapás rájuk nézve, egyenlő a halállal!

Azonban ezzel az energia-rezgésszám mizériával az ezoban ugyanazt a kettős hatású pusztító mérget juttatja be az emberiségnek annak ősellensége, mint amit a keresztények elleni „vírus-technikánál” alkalmaz. A legnagyobb erény, minden parancsolat megkoronázása és összefoglalása, a tökéletes magatartás, amelyben az ember szíve-lelke-értelme-akarata-ereje és minden képessége benne van, de ez Isten lényege is: a szeretet. Az ezo természetesen Istent és a szeretetet is csupán valamifajta erővé, energiává, nekünk tetsző kellemes érzelemmé degradálja. Valójában kemény hedonizmust hirdet az ezo - összefonódva a wellness-kultúrával -, miszerint mindent azért tegyél végső soron, hogy neked jó legyen. Még szeretni is azért szeress, mert az milyen jó érzés. Itt mosódik össze legjobban az ezo a hedonista önző wellness-kultúra filozófiájával és támogatják egymást kézenfogva. Mert a lelket pusztán érzelemmé silányítják, ahol a lélek jó állapotát az jelzi, ha jól érzed magad. Holott – halkan megjegyzem – a valódi szeretet általában pontosan ennek ellenkezőjéről szól, vagyis hogy képes vagyok önmagamat háttérbe szorítani, önmagamat hátrányosabb helyzetbe hozni azért, hogy másnak jobb legyen. Lehet, hogy jó érzés jót tenni másokkal, de alapvetően a szeretetből fakadó tett nem foglalkozik önmagával, egyszerűen elszabadul önmagától és teljesen a másik felé fordul, tehát teljesen mindegy, hogy nekem ez a tett kellemes vagy kifejezetten kellemetlen, akkor szeretem a másikat, ha ezzel számára jó (nem feltétlenül kellemes, de mindenképpen hasznos) dolgot teszek. A jó-rossz értékpár nem egyenlő a kellemes-kellemetlen értékpárral. A keresztény nem feltétlen a jelen pillanatokban örvendezik, hisz a jelen világ nem az ő világa, az sok szenvedést és küzdelmet hoz neki, hanem a jövőbeli tiszta és végtelen öröm miatt képes szenvtelenné válni a világ hullámaival szemben, képes saját érzelmei felé is emelkedni egy magasabb lelki cél érdekében. A lélek ugyanis akkor egészséges és szabad, ha önzetlen és valódi szeretet van benne, míg akkor (is) beteg és megkötözött, ha csak a test bűnös önző hajlamait szolgálja ki.

De általában jellemző az ezora, mágiára és egyéb pogány praktikákra vagy eretnek álmisztikára a spirituális tolvaj-mentalitás. Ugyebár aki szeretné egy ház urának a javait megkaparintani, de a ház urával nem akar találkozni, az nem más, mint tolvaj. Erről mondta Krisztus is, hogy Ő az ajtó, a bárányok rajta keresztül mennek be, aki pedig nem így tesz, az tolvaj. Teljesen igaza van (ami nem meglepő, mivel Ő a megtestesült Igazság), ugyanis ez a mentalitás, hogy én akarok lelki javakat, kincseket, képességeket, de véletlenül se találkozzak az Igaz Istennel, akitől minden jó származik, az a tolvajok mentalitása, és ez az egész ezora jellemző mentalitás. A gyermekek ezzel szemben nyugodtan bemehetnek az egész házba az ajtón át, ahol a ház ura szeretettel fogadja őket és bősegesen megosztja velük a javait. A tolvaj nem remélhet sohasem ilyen bőséget, csak azt, hogy egyszer elkapják és megbüntetik ferde útja miatt. Nem véletlen a figyelmeztetés: 

Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot. (Jel 22: 14-15)

Számos más dolgot is el lehetne még mondani az ezotériáról és a New Age-ről, de talán már ezek az alapvető motívumok is elegendőek ahhoz, hogy meglássuk benne azt az alapvető fonák gondolkodást, amely az emberiség kárára van, bármilyen formát is ölt az a felszínen, és meg tudjuk védeni a hitet e rothadt gyümölcstől. Váljék valódi egészségünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://daypologetics.blog.hu/api/trackback/id/tr886573883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.